Kutatásom alapvető célja, hogy egy új, részletesebb kategória rendszerrel vizsgálatot végezve, feltárhatóvá válik az interakcióban rejlő jellegzetességek, hiányosságok és a fejlesztési feladatok.
Feltételezésem szerint az órai interakció során a tanulók kevés visszacsatolást kapnak tanáraiktól. Feltételezem: hogy nincs különbség a két iskola típus, illetve a humán és reáltantárgyak között; van összefüggés az interakció és az osztály szociometriai kapcsolatai, az önértékelés, és az attitűdök között.
3.1. A kutatatás eszközei
Kétféle kutatatási eszközt használok arra, hogy minél teljesebb információt kapjak az osztályba jelenlévő tanulókról. Az egyik kutatási eszköz, egy 8 kérdésből álló kérdőív, amelynek az 1-3. kérdése a tanulók, rejtett érzelmi kapcsolatok feltárására irányult. A 4. kérdésben „mennyire szeretsz iskolába járni” kérdésre ötfokú skálával válaszolhattak. Az 5. kérdésben a tanulók a kedvenc tantárgyukat pontozhatták, 1-5-ig. A 6. kérdésben a kapott érdemjegyeiket írhatták be. A 7. kérdésben a tanulók önmaguk teljesítményét osztályozhatták, 1-5-ig. A 8. kérdésben tulajdonság párok közül kellet kiválasztani azokat, amelyek a leginkább jellemzőek önmagukra (1. számú melléklet).
A másik kutatási eszköz, az interakció rögzítéséhez készített adatlap. A mérőeszközön baloldalt található az új kategóriarendszer elemeinek a összefoglaló nevei. A kis betűvel, a, b, c, d, stb. jelöléssel ellátott oszlopokban feltüntettet kategória számokat kell minden esetben „áthúzni” amelyek az órai interakció során elhangzanak. Minden oszlopban csak egy szám lehet bejelölve. A folyamatos és az egymást követő interakció fordulatok, más-más oszlopban kerül jelölésre (2 táblázat).
2. táblázat: Az interakció rögzítése adatlap segítségével (részlet)
|
Idő:
Kategóriák: |
||||||
|
a |
b |
c |
d |
E |
f | |
|
1. Elfogad érzelmi megnyilvánulásokat |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
2. Dicséri |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
3. Motivál, Bátorít |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
|
4. Elfogadja |
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
|
5. Felhasználja |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
A mérőeszköz készítésekor figyelembe vettem annak a lehetőségét, hogy olyan kutatásra is használható legyen, ahol a kutató idő arányosan fogja mérni az órai interakciót. A mérés idejét 5 másodperces beosztásra bővítettem (2. melléklet).
3.2. A vizsgált minta
Két iskola típusban végeztem a vizsgálatomat, egy gimnázium és egy szakiskola, 12. osztályában. Az iskolák az Észak-Alföldi régió keleti részében található kisvárosban, mint a térség vonzás központjául szolgáló oktatási intézmények. Mind a két képzés típusban két érettségi előtt álló osztály, humán és reál órákon tapasztalt interakcióit vizsgáltam meg. A felmérésben összesen 99 fő vett részt (3. táblázat).
3. táblázat: A vizsgálatban szereplők
|
Iskolatípus |
Fiú (53 fő) |
Lány (46 fő) |
Átlag | |
|
Magyar jegy |
Matematika jegy | |||
|
Gimnázium I. osztály |
6 |
16 |
4,0 |
3,8 |
|
Gimnázium II. osztály |
20 |
10 |
2,6 |
2,7 |
|
Szakiskola I. osztály |
14 |
11 |
2,7 |
1,8 |
|
Szakiskola II. osztály |
12 |
10 |
2,7 |
1,9 |
A gimnázium 8 osztályos oktatási rendszerben működik már 6 éve. Az iskolába 250 tanuló jár. A tantestületben a fiatal pályakezdő pedagógusok vannak túlnyomó többségben. Az osztály összetétele nem képezi kutatásom témáját, de az adatok vizsgálatakor figyelemre méltó az osztályok összetétele. A gimnázium I. osztályában a lányok létszáma több mint a duplája a fiúk létszáma. A tanulmányi átlag is magasabb a többi osztályokhoz viszonyítva.
A szakiskola több mint 900 a tanulói létszám. A térségben kijelölt intézmény, hogy kötelezően minden tanulót fel kell venni valamelyik képzésre. Tantestületnek a felét a fiatal pedagógusok alkotják.
