Az interakció azokat a folyamatokat foglalja magában, amelyekben minden résztvevő kész arra, hogy megváltozzon és ennek a beállítottságnak az alapján magatartását is megváltoztassa. Ha az interakció optimálisan folyik az órán, akkor nemcsak tanulók tanulnak a tanároktól, hanem a tanárok is tanulnak a tanulóktól, és a tanulók egymástól is.

Növelhető a tanulók teljesítménymotivációja, ha az interakciós környezet meleg, érzelmi viszonyba ágyazott, ha a tanuló a tanártól megértést, biztonságot kap. A beleélő megértésnek az oktatásban nagy szerepe van. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk az érzelmi tényezőket, pl. a tantárgyi érdeklődés hiányát, a tanulási motiváció elégtelenségét, a figyelem összpontosítását zavaró érzelmi és indulati állapotokat, akkor a kognitív folyamatok szintjén is sok zökkenő és félreértés lehetséges, amely megzavarja az ismeretek elsajátítását.

A verbális és a nem verbális kommunikációs szint egyidejűleg és egymásra vonatkoztatva hordozza az információkat. Fontos követelmény a verbális és a nem verbális kommunikáció kongruenciája.

         A tanári kommunikáció élénksége nagy szerepet játszik a tanulói teljesítmény stimulálásában. A visszacsatolásban folyamatos és kitüntetett szerepe van a tanári tekintetnek. A szemkontaktus létrejötte vagy hiánya, kerülése fontos információt közvetíthet a két fél viszonyáról. Az osztály légköre és e légkör a tanulásra gyakorolt hatásának vizsgálatára nagyon sok kísérlet történt már. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a motiváló atmoszféra jellemzői: 1. a felszabadult, vidám, elfogadható légkör; 2. a tanári helyeslés nagy száma; 3. az érdeklődés, figyelem, aktivitás, az elmélyedt munka; 4. a konfliktusok szakszerű kezelése; 5. alig fordul elő unalom, közömbösség, tartózkodás vagy elutasítás; 6. a tanulók mentális egészségének a biztosítása.

2.1. Az órai interakció mérése a Flanders-módszerre építve

         Egy tanórai kérdés egyszerre képezheti nyelvi, logikai, pszichológiai és didaktikai vizsgálódás tárgyát. Kutatásomban az órai interakció mérésen belül, a gondolkodtató illetve a nem gondolkodtató kérdésre hívom fel a figyelmet. Természetesen a többi kategória is ugyanolyan fontos szereplője az órai interakciónak.

Az órai interakció mérésével átfogó képet kapunk az órán elhangzott kommunikációról. A rögzített adatokból, a diagram segítségével könnyen ábrázolható a kategóriák közötti eltérések, így a további teendők, feladatok, célok is meghatározhatóak lesznek az órai kommunikáció fejlesztésére. Az órai interakció mérésével sok hasznos eredményre lehet jutni, nemcsak az oktatáselméleti kutatók számára, hanem a gyakorló pedagógusok számára is.

         Pedagógiával foglalkozó szakemberek számára Szokolszky Ágnes fordította le magyar nyelvre és adta ki, 1981-ben, a már sajnos nehezen hozzáférhető, kölcsönözhető szakirodalmat. A pedagógiai kutatás módszereiről, eszközeiről részletes összefoglalást készült Falus Iván által szerkesztett „Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe” című könyvben. A Flanders interakciós rendszerről, és más kategória rendszerekről is ebben a szakirodalomban olvashatnak róla bővebben. Ezt a könyvet nemcsak hivatásos kutatók használhatják, hanem egyetemi és főiskolai hallgatók is tanulmányaik, kutatásaik során. A könyv lehetőséget teremt az oktatási folyamatban dolgozó pedagógusok, kutatás-módszertani kultúrájának az emelésére is.

         A mérést a Flanders interakció-elemzési rendszerre alapozva kívánom megvalósítani. Ezt a rendszert Flanders a tanár és a tanulók között végbemenő interakció leírására dolgozta ki (10 kategóriával). Feltételezése szerint a legtöbb tanítási funkció a verbális kommunikáción keresztül valósul meg. A nem verbális közlések is jelentősek, de mivel ezek legtöbbször azonosak a verbális közlésekkel, a kategóriarendszert korlátozni lehet a teljes viselkedést reprezentáló verbális folyamatok rögzítésére.

Az új mérőeszközben a „Tanári beszéd: Válasz” kategórián belül külön vettem a „Dicsér, Bátorít” és az „Elfogadja, Felhasználja” fogalmakat. A „Tanári beszéd: Kezdeményezés” kategóriában új elem a „Nem gondolkodtató és a Gondolkodtató kérdés” fogalmának a megkülönböztetése. A „Tanulói beszéd: Kezdeményezés” kategórián belül bevezettem a „A tanuló spontán módon kezdeményez” fogalmát. Az „Egyéb” kategórián belül különbséget tettem a „Csönd és a Zűrzavar” fogalom között.

Így a 15 kategóriából 5 db tanári válasz, 5 db tanári kezdeményezés, 3 db tanulói beszéd, 2 db egyéb rögzítésére alkalmas.

Tanári beszéd: Válasz

1.      Elfogad érzelmi megnyilvánulásokat: a tanár barátságos hangnemben fogadja a tanulók érzelmit, megnyilvánulásait, magatartásukat, állásfoglalásukat, amelyek egyaránt lehetnek pozitív vagy negatív irányú. Idetartozik az érzelmi megnyilvánulások előre jelzése és felidézése is.

2.      Dicséri: a tanulók tevékenységét, megnyilvánulását viselkedését. Idetartoznak a helyeslést kifejező fejbólintások, helyeslő mosoly stb.

3.      Motivál, Bátorít: motiválja, bátorítja, a tanulók tevékenységét, megnyilvánulásait, viselkedését, ilyen pl. bátorító „hümmögések”, a feszültség oldását célzó, de nem más kárára történő, humoros megjegyzések stb.

4.      Elfogadja: a tanulók saját gondolatait és a tanulók által felvetett ötleteket.

5.      Felhasználja: a tanulók önálló gondolatait, ötleteket, épít rájuk, ezekre vonatkozó kérdéseket tesz fel, tovább fejleszti azokat.

Tanári beszéd: Kezdeményezés

6.      Nem gondolkodtató kérdés: tartalmi kérdések; egyéb kérdések.

7.      Gondolkodtató kérdés: problémamegoldó kérdések, pszichológiai művelettel kapcsolatos kérdések, logikai művelettel kapcsolatos kérdések, komplex kérdések,

8.      Előad, Magyaráz: saját vagy más, de nem a tanulók véleményét, gondolatait ismerteti, felvilágosítást ad tényekről, idéz valakitől.

9.      Utasít: utasít, azzal az elvárással, hogy a tanulók a felszólításnak megfelelően viselkedjenek.

10.  Kritizál: valamit kifogásol, nemtetszését fejezi ki. Véleményét fejezi ki, a tanulók általa helytelennek ítélt viselkedését, és a helyes viselkedésformákra ösztönöz, illetve véleményét indokolja.

Tanulói beszéd: Válasz

11.  A tanuló verbálisan válaszol: a tanár által felvetett kérdésre, gondolatra.

Tanulói beszéd: Kezdeményezés

12.  A tanuló verbálisan kezdeményez: kifejti véleményét: magától az órai témával kapcsolatban.

13.  A tanuló spontán módon: megjegyez valamit.

Egyéb:

14.  Csönd: a kommunikáció menetében átmeneti szünet, csönd áll be, pl.: a tanulók írásbeli feladatokat végeznek, stb.

15.  Zűrzavar: a kommunikáció menetében átmeneti zavar támad (külső zaj, egymás szavába vágás stb.).